Tíz év az Európai Unióban: Felzárkózás vagy lecsúszás? - Ágh Attila, Vértes András, Fleck Zoltán - Google Könyvek
A tavalyi negyedik negyedévben 0, 4 százalékos volt a GDP-növekedés negyedéves mértéke. A második negyedévben évi 0, 8 százalékkal nőtt a német GDP az első negyedévi 2, 5 százalékkal szemben. Elemzők 1, 5 százalékos növekedést vártak. Romániában is csökkent az első negyedévhez képest a GDP Akárcsak Németországban, Romániában is csökkent, méghozzá 1 százalékkal az első negyedévhez képest a második negyedévben a GDP az első becslés szerint. Éves összevetésben viszont (vagyis a tavalyi második negyedévhez képest) a kiigazítatlan érték szerint 1, 2 százalékkal, munkanaphatással korrigálva 1, 4 százalékkal nőtt a GDP. Az első fél évben a román GDP 2, 4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2, 6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest. Lassult a GDP-növekedés az euróövezetben Az euróövezetben nem változott a bruttó hazai termék a második negyedévben az elsőhöz képest, az Európai Unióban viszont kissé emelkedett, az éves növekedési ütem pedig mindkét országcsoportban lassult – közölte csütörtökön az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az Erste Bank elemzői is úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP-bővülés lehet az idei év egészében. Az előzetes számokból ugyan még nem látszik a növekedés struktúrája, de a KSH szerint a fő hajtóerőt az építőipar, illetve az ipari termelés bővülése adta, ami Gabler Gergely szerint nem meglepő. A járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállítói ágak adták az ipari termelés 11, 3 százalékos növekedésének fő gerincét, elsősorban az Audi és Mercedes gyárak kapacitásbővítése és a nemrégiben bevezetett harmadik műszakok miatt. Az építőipart pedig a többnyire EU forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése. A vezető elemző szerint az év hátralevő részében már lassulás várható, miután a tavalyi második félév már kedvező növekedési számokat hozott, így magasabb viszonyítási bázist jelent a későbbi negyedévekhez. Ezen kívül az euróövezetben látható lassulás, a gyengébb konjunktúramutatók, az orosz szankciók várható közvetett negatív hatása, valamint a fokozatosan kifutó állami projektek is a lassabb növekedés irányába mutatnak.
A második negyedévben szezonális kiigazítással nem változott a 18 tagú euróövezet bruttó hazai terméke az első negyedévhez képest, a 28 tagú Európai Unióban pedig 0, 2 százalékkal emelkedett. Az első negyedévben az euróövezetben 0, 2 százalékos, az EU-ban pedig 0, 3 százalékos volt a GDP-növekedés a megelőző negyedévhez képest. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben az euróövezetben 0, 7 százalékos, az EU-ban pedig 1, 2 százalékos volt, kisebb az első negyedévi 0, 9, illetve 1, 4 százaléknál. Az Eurostat adatai szerint a magyar GDP a második negyedévben az előzőhöz képest 0, 8 százalékkal, évesítve pedig 3, 7 százalékkal nőtt. Ötéves mélyponton az euróövezeti infláció Az Eurostat azt is közölte csütörtökön, hogy tovább csökkent, ötéves mélypontra esett júliusban az euróövezeti és az uniós fogyasztói árindex. Júliusban 0, 4 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves emelkedésének mértéke az euróövezetben a júniusi 0, 5 százalékról. Az előző hónaphoz képest 0, 7 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliusban az euróövezetben.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) nyolc éve példátlan ütemben, 3, 9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző évhez képest. A minisztérium optimista NGM: folytatódik az első félévben tapasztalt lendület. Éves szinten 3% felett is lehet a növekedés. A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. II. negyedévében 3, 9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése okozta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3, 7 százalékos volt a GDP éves összevetésű bővülése, míg az előző negyedévhez képest 0, 8 százalékos volt a gazdasági növekedés. A KSH megjegyzi, a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. A véleménye szerint: Lassulás jöhet ezután, mert több területen nehezen hihető, hogy a növekedési dinamika fennmarad. Meglepte az elemzőket Az adat jelentősen meghaladja az elemzők várakozását, akik az első negyedévi 3, 5 százalékoshoz hasonló növekedésre számítottak a második negyedévben is.
Az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami "elég régen történt Magyarországon". Ugyanakkor sok szektorra, köztük a szolgáltatásokra nincs rátekintésük az elemzőknek, ezért volt az óvatosság az előrejelzésekben – mondta. A vezető elemző szerint az ipar és az építőipar mellett a GDP többi összetevőjének teljesítménye is erős lehetett. Nem lesz dinamikusabb a növekedés Megjegyezte, hogy az év hátralévő felében nem nő tovább a dinamika. Ennek azonban nem a gazdaság lassulása az oka, hanem a bázisadatok erősödése. Kitért arra is, hogy az erős adatot számos egyedi tényező befolyásolta, köztük az uniós források gyors ütemű felhasználása, a gyenge bázisadatok, vagy a feldolgozóiparban létrehozott új kapacitások miatti növekedés. Kérdés, hogy ezek közül a jövő évben melyik marad fenn.
Fejlesztési stratégiák – Finanszírozási alternatívák - Google Könyvek
Véleménye szerint olyan mértékű új kapacitásbővülésre nem lehet számítani, mint ami az idei évben volt, ezért ennek a hatása kisebb lesz, ahogy az uniós pénzek felhasználási üteme is csökkenhet technikai okok miatt. A bázis adatok pedig erősebbek lesznek, ezért várhatóan 2015-ben a GDP "nem tud felkapaszkodni" a 3 százalék közelébe – fűzte hozzá. A Raiffeisen vezető elemzője így 2-2, 5 százalékos növekedést vár jövőre. A jövő évi előrejelzés lefelé mutató kockázatai között említette a nyugat-európai gazdaságok magyar termékek iránti keresletének alakulását, az orosz-ukrán konfliktust. A pozitív hatások közül kiemelte a devizaadósok havi törlesztési terheinek várhatóan jelentős mértékű csökkenését, és a belső kereslet, a lakossági fogyasztás erősödését. A második félévben lassulás várható, de így is 3 százalék fölött lesz a növekedés Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy az adat jelentősen felülmúlja a bank 3, 3 százalékos és a piac 3, 5 százalékos növekedési prognózisait.
Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 8 évvel ezelőtt, 2006 első negyedévében volt ennél nagyobb az éves GDP-növekedés. Az idei második negyedév egyébként sorozatban már az ötödik, amikor éves szinten növekedést mutatott a statisztika. Pozsonyi hozzátette, hogy a napokban megjelent ipari és építőipari adatok alátámasztották a második negyedéves növekedést, és az előrejelzések szerint a mezőgazdaság teljesítménye is kedvezően alakul, annak ellenére, hogy a gabonatermés rosszabb lehet a vártnál. Kifejtette, hogy az ipari ágazatok szinte mindegyike növekedést mutat. Az építőipart elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások húzzák, de már a feldolgozóiparban is érzékelhető a beruházások beindulása. A szolgáltató ágazatban – a pénzügyi szektor kivételével – szintén növekedés látszik. A londoni elemzők Az eddigi teljesítmény alapján javítani kell az előrejelzést: 3, 5 százalékos magyar növekedést tartanak valószínűnek az idén. Az elemzők szerint is 3 százalék felett lesz a növekedés Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek kiemelte: a várakozásokat felülmúlta a növekedés.