A Bükk-vidék második legmagasabb hegyének, az Istállós-kőnek az oldalában nyílik 546 m tszf. i magasságban. Fokozottan védett barlang régészeti jelentősége miatt. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén jött létre, mögötte egyetlen terem található. Inaktív forrásbarlang, mely triász kori mészkőben alakult ki. Hossza 57 m, vízszintes kiterjedése 46 m. Szabadon látogatható. Az Istállós-kő hegy nevét a barlangról kapta. Az Istállós-kő egy olyan hegy, amelyen istálló található, ez az istálló pedig a barlang. A történelmi időkben ugyanis a barlangot sokáig istállóként használták. A 2, 5 m vastag kitöltésben két régészeti szintet különítettek el. Az alsóból a neandervölgyi ember, a felsőből a cro-magnoni ember leletei kerültek elő. 1912-ben az első próbaásatást Hillebrand Jenő vezette. Kőeszközöket, kerámiatöredékeket találtak, valamint egy 3 éves gyermek kulcscsontját. 1925-ig öt további ásatást folytattak Hillebrandék, melyeknek során további kő- és csonteszközök kerültek elő.
A barlangi medve (Ursus speleus) koponyatemetkezést (koponya depoziciót) mutató legrégebbi lelőhelyei között szerepel a barlang végében előkerült három koponya. A 40-44 000 éves alsó kultúrrétegből kerültek elő, azok a hasított alapú lándzsahegyek, melyek a világ legrégebbi aurignaci eszközei között szerepelnek. Jelenlegi tudásunk szerint az íjhasználatának legrégebbi nyomai a világon az itt előkerült apró csonthegyecskék. Az Istállós-kői-barlang pleisztocén (jégkori) rétegeiből előkerült 66 fajból álló fauna a világon a leggazdagabb az aurignaci korú feltárások között, és még egy érdekesség, hogy a mikrofaunából 3 új emlős és 20 (! ) új madár alakot írtak le az egész világon először. A régészeti ásatások során az alábbi, jégkorszaki állatok csontjai kerültek elő: rénszarvas, barlangi medve, ősbölény, gyapjas mamut, barlangi oroszlán, farkas, barlangi hiéna, kőszáli kecske. Fedezd fel Szilvásváradot Szilvásvárad Anno Szilvásvárad Anno képekben
Istállós-kői barlang Featured Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban nyílik. Gyalogosan a Gloriette-tisztásról közelíthető meg szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen. A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, melynek rétegvastagsága 2 méter. Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki. A nyílás mögött egyetlen, tágas terem található. A történelmi időkben a barlang hosszú ideig istállóként funkcionált, kutatások alapján azonban előtte sem lakóhely, hanem áldozóhely volt. Régészeti feltárása: 1911-ben Roskó Pál répáshutai erdőaltiszt javasolta a régészeknek, hogy próbálkozzanak meg a barlang feltárásával. Az első próbaásatást Hillebrand Jenő ősrégész vezette 1912-ben. A kőeszközökön és kerámiatöredékeken kívül megtalálták egy három éves gyermek kulcscsontját is, ezért 1925-ig ötször is visszatértek a helyszínre, ahol további kő- és csonteszközöket találtak.
Fátyol-vízesés A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik. Istállóskői-barlang A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely a kiemelés után a Nemzeti Múzeumba került.
5 km -50% Bükki Üveghuták Ipartörténeti Kiállítóhelye és Üvegműves Ház Bükkszentkereszt A belépőjegyek árából 15. 7 km -15% Tókert Étterem Lillafüred A'la carte éttermi fogyasztás esetén 15. 7 km Fedezd fel Szilvásvárad és környékét Nyitvatartás A nyitvatartási naptár adatai tájékoztató jellegűek! 1 Nyitva 1 Zárva 1 Rendkívüli zárvatartás
A Szalajka-völgy felett 546 m tszf. magasságban nyíló, triász időszaki mészkőben kialakult inaktív forrásbarlang hossza 57 m. Elsőként Fényes Elek említette 1851-ben. Hatalmas szádája egyetlen óriási csarnokba vezet, mely az őskor emberének nyújtott menedéket. Az ásatások során előkerült leletek az aurignaci kultúra két, jól elkülöníthető fejlődési szakaszát bizonyítják. Az ősember itt talált, kövekkel körülrakott, csontokkal, eszközökkel teleszórt tűzhelyét ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. Bejáratához jelzett ösvény vezet, megtekintéséhez még lámpa sem szükséges. Irod. : Regős J. – Ringer Á. : Istállós-kői-barlang. In. : Székely K. (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó Képek: Kutatási törzslap: Oszlopmagyarázat: ft: feltárás, ge: geológia, mo: morfológia, hi: hidrológia, kl: klíma, Rn: radon, vé: védelem, gf: geofizika, ős: őslénytan, rg: régészet, bi: biológia, de: denevér, tk: térkép, fo: fotó, bl: barlang leírás csoport év ft ge mo hi kl Rn vé gf ős rg bi de tk fo bl egyéb Nyírõ Ádám Artúr 2015 + Kordos László 1980 MKBT Beszámoló 1980.