Rendszeres fellépő művészei a jobb fővárosi és vidéki kluboknak, majd az összes motoros és más zenei fesztiválnak. Senki sem lehet próféta a saját hazájában - tartja a mondás - ez igaz valamelyest erre a bandára is. Rendszeresen kapnak meghívásokat külföldi fesztiválokra, ahol talán nagyobb sikereknek örvendhetnek, mint idehaza. Két lemezük jelent meg ez idáig. A legfrissebb lemez címe akár a Tom White és Barátai zenekar mottója is lehetne: GET IT RIGHT! A zenekar nagy energiákat fektet egy vadonatúj műsorba, mely már-már showszerűen mutatja be a legjobb rockabilly zenekar, azaz a Stray Cats munkásságát, 25 év terméséből válogatva. Ez a műsor külön önálló produkcióként is megrendelhető a zenekar szervezőjétő Tagok: Tom White: Szájharmonikák, ének/ Motyovszki László: Akusztikus, elektromos, dobro gitárok / Sárközi Zsolt: Nagybőgő, basszus gitár, ének/ Reggel Ferenc: Dobok/ Vissza
című lemezük óta stílusváltáson esett át. Műsoruk teljesen átalakult, jelenleg a fiúk rockabilly-t játszanak. Nem mellékesen a banda neve Tom White Harp User-ről Tom White és Barátaira változott. Amerikai zene, magyar fiúktól. Sokakban felmerülhet a kérdés - miért pont a blues és a rockabilly varázsolta el ezeket a srácokat? A válasz; talán a zene igazi értékének szeretete. Valódi hangszerekkel, valódi zenészektől, sztárallűrök és egyéb sallangok nélkül. Csak a zene, az érzés, a szív és akiknek szól.
FEHÉRTAMÁS 1975-ben születtem a Pest megyei Cegléd városában. A zenével 6 éves koromban kerültem először kapcsolatba, amikor Chuck Berry dalokra ugráltam anyámék franciaágyán. Már ekkor eldőlt a sorsom, melyik stílus után érdeklődöm. Kisiskolás koromban szülői kényszer hatására a helyi Erkel Ferenc Zeneiskola keretein belül Hümpfner Károly nagy tudású kürtös irányításával próbálgattam trombitási szárnyaim kiterjesztését, két évig "boldogítottuk" egymást. Kissé túlpörgött hiperaktivitásomat sporttal gyűrtem le, amiben egy japán harcművészet, a kyokushinkai karate segített. Kétszeres magyar bajnokként szerzett trófeáim most is szobám falát díszítik, a sport örökre életem szerves részévé vált. Életem első mély zenei élményét sokszorosan másolt kazettáról hallgatott Phill Wiggins, John Mayall, William Clarke válogatás közben éltem meg. A herfli hangja örökre magához láncolt. Azonnal rohantam az első hangszerboltba, és megvásároltam életem első, piros színű, lark típusú kínai harmonikáját - ami alkalmatlan volt blues zene megszólaltatására.
Alapító tagok: Fehér Tamás (szájharmónika, ének, móka) és Motyovszki László (gitárok). Csatlakozott hozzánk Sárközi Zsolt (bass), Szemereczky Imre majd helyére Dér Ferenc (dobok) lépett. A hasonló nevű Blues Company nevű zenekarral történt egyeztetést követően, felvettük a Tom White Harp Usere nevet, ami angolul hibás- viszont szójáték a weboldal névre. Egyaránt alkalmazom az akusztikus (kicsit piszkosabb) country bluesos hangzást, és a vastagabb chicagoi típusú lámpázást. Swing és jazz standardokban használom a cromatikus harmónikát, főleg D-dúr és moll-ban. Bár én vagyok a zenekar front-énekese, mégis inkább harmónikásnak tartom magam. Koncerteken mindent megteszek a hangszer elfogadtatásáért, elismeréséért. Véleményem szerint, ezen a hangszeren profi módon sokkal nehezebb megtanulni játszani, mint bármelyik másikon. Fontosnak tartom a hangszeres tudás mellett a megjelenést, a korszak, a hangulat átadását is. Nekem a blueshoz és a szájharmónikázáshoz hozzá tartozik a mesterek igényessége, a közönség tisztelete.
Az első időben természetesen fogalmam sem volt róla, hogyan lehet kicsalogatni a hangszerből a kazettán hallott hangokat, de hangyaszorgalommal gyakoroltam. Néhány koncertélményem alatt lestem el, milyen típusú herflire van szükségem. Nagy segítséget nyújtott, Szalai Gábor ceglédi jazz-gitáros, mikor elárulta a zenekarhoz képest kvartban próbálkozzak. Lassan fejlődtem technikailag, anyagot gyűjtöttem, blues koncertekre jártam. Gyermekkori barátaimmal zenekart alapítottunk, nem sok sikerrel. Az igazi útra, szomszédom, nagy mentorom Nagy Szabolcs zongorista, zeneszerző terelt. Felejthetetlen évek voltak. Az új fejezetet szolnoki "öregfiúk" ex-AN2 zenekar írta. Megalapítottam a Blues Gang zenekart, ami már egy rockos megszólalású, tradicionális blues műsorú csapat volt. Szinte csak kizárólag Kelet-Magyarországon koncerteztünk. Néhány év múlva, új igényekkel, új lendülttel új zenekart hoztam létre. 1999. december 6. -án Mikulás napon, első Arizona Pizzériai (Cegléd) koncertünkkel létre jött a Tom White Blues Company.
Külföldre, Ausztriába és Szlovákiába is eljutottak, a tavalyi évben a világhírű Trnava-i Dobro Fest-re egyedüli magyar fellépőként kaptak meghívást. Új anyaguk, a Trnava 2008 című DVD 2008. július 25-én a Trnava Fest-en adott koncertjüket tartalmazza. A DVD-n kilenc nóta található, melyet a helyi TV stáb rögzített. A kép hibátlan, több kamerával került felvételre. Sajnos a hangfelvétel nem sikerült ennyire jól, de ennek ellenére is átjön a zenekarban rejlő erő, dinamizmus és érzés. Tom külsőségekben is magán hordja a rockabilly szubkultúra stílusjegyeit: pompadour frizura, színes ingek és övcsatok. Mindemellett technikás szájharmonikás és nagyszerű frontember. A gitáros Motyovszki "Motyó" László játéka izgalmas, a ritmusszekció tagjai tökéletesen ellátják feladatukat. A DVD-n extraként megtalálható a Please Don't Touch videóklipje, valamint fotóalbum is. A fiúk jövő év tavaszára saját szerzeményekből álló album megjelentetését tervezik. Tom White és csapata az utolsó, két éve megjelent Get It Right!