Miután az állatkertekért nem vagyok oda, így elkerülve a híres schönbrunni állatparkot, inkább a kert sétányain csodálom az ősz színességét, a fák szabályosságát, s néhol a kertészek munkáját. Mire elhagyom az oldalkapun a kastélyt már úgy érzem, hogy Schönbrunn sokkal több Versailles-nál. Több, mert emberibb, befoghatóbb, bejárhatóbb. Ami Versailles-ban mértéktelen, az Schönbrunnban mértékletes. Hozzám ez közelebb áll! Schönbrunn Mária Terézia Versailles-a? Nem, több annál - szerintem! Hasznos információk - tippek Sisi és Mária Terézia nyomában Bécsben A legendás császárné és a legnagyobb Habsburg uralkodónő nyomába eredve valóban sok érdekes helyre bukkanhatunk Bécsben a fent említett Hofburg és Schönbrunn kastélyokon kívül is. Ilyen a Hermész-villa, amelyet Ferenc József ajándékozott Sisinek az 1880-as években. Különlegessége, hogy a falfestményein Gustav Klimt is dolgozott. A Hermész-villa látogatható, bővebb információ itt. A másik érdekes hely a Bécsi Bútormúzeum (Hofmobiliendepot), ahol nemcsak a Sisi film díszleteit, hanem a Habsburgok bútorait (így többek között Mária Teréziájét is), s ezzel együtt az osztrák lakáskultúra történetét is végigkísérhetjük.
Bécsben a legtöbb turista az osztrákok híres császárnéja, Sisi nyomát keresi. Nyomolvasásra azonban nincs szükség, mert az osztrák fővárosban minden és mindenki igyekszik kapcsolatot találni Sisivel. Sisi itt lakott, Sisi ezt ette, Sisi ezt itta, Sisi ezzel közlekedett, Sisinek volt ilyen fésűje, s így tovább. Schönbrunnban azonban mégis valami mást kaphatunk, Mária Terézia Versailles-át, vagy talán még valami annál is emberibbet. A Sisi múzeum shopjában milliónyi Sisi arckép között bolyongok, s nem tudom kiverni a fejemből azt a versét, amelyből a császárné csaknem egész életét átható szomorúság gyökere sugárzik: "Kék az ég, s szenvedek, Börtönömön lakat, A rács durva, rideg, Csúfolja vágyamat. Sóhaj feszíti szívem, Soká nem fogtok itt, Nagy üdv vár fenn szelíden, S lelkem szárnya repít. " (Titánia - A jövő lelkeihez - Tandori Dezső fordítása) A Hofburgban található Sisi múzeumban sokkal többet kapok, mint amire számítok. Itt nemcsak sztárként kezelik, hanem elárulnak róla olyan dolgokat is, amelyek a romantikus filmekből és regényekből kimaradtak.
Sisi szülővárosától, Münchentől nem messze található a Starnbergi-tó nyugati partján épült Possenhofen kastély, amely Pöcking közigazgatási egységéhez tartozik. 1834 óta a hercegi család nyári rezidenciája volt (ma magántulajdon). Itt töltötte Sisi gondtalan gyermekéveit szüleivel és testvéreivel. Az egykori park nagy része ma nyilvános üdülő- és fürdőhely, "Paradies"-nak, azaz Paradicsomnak is nevezik. Császárnéként is 24-szer látogatott el a szeretett "Possi"-ba (a családban így nevezték a possenhofeni kastélyt), és szállt meg a mai Golfhotel Kaiserin Elisabeth-ben, Feldafingban. A teraszt és az istállókat eredeti formájukban őrizték meg. A Kaiserin Elisabeth Museum különleges látványossága a Possenhofeni pályaudvar történelmi díszvárója 1865-ből, amelyet II. Lajos király uralkodása alatt építettek. A magángyűjteményen alapuló múzeumot 1998-ban alapították. A 2009/2010-es felújítás óta új fényben ragyognak a kiállítótermek. Az Erzsébet királyné-gyűjtemény mellett, amely folyamatosan változik az autentikus tárgyak megvásárlásával, II.
A múzeum weboldala itt érhető el. Schönbrunnban a Bécsi Császári Hintómúzeumban akadhatunk még Sisi és Mária Terézia nyomára, míg a városban Sisi egyik kedvenc cukrászához Demel úrhoz érdemes betérni. A Demel kávézó immár 200 éve készíti finomságait és kávéit, az a hír járja, hogy Sisi állandó diétája mellett azért ide időnként betért. Ha a legnagyobb szobrot szeretnénk látni Erzsébet császárnéról, akkor a Volksgarten egyik eldugott részére kell elsétálnunk. Ha a két híres hölgy sírjánál a tiszteletünket tennénk, akkor a Császári kriptát kell meglátogatnunk. Itt persze a Habsburg dinasztia sok-sok tagja is nyugszik. A Schönbrunni kastély látogatásakor javaslom, hogy szánjunk időt Mária Terézia kedvenc helyére a Gloriette-re is. Nekünk a jegyvásárlásnál (online) a Classic Pass volt a legpraktikusabb jegy, mert ezzel a kastélyban a Grand Tour (azaz a hosszabb és többet bemutató túrát) kaptuk, s még további belépési lehetőséget a Kroneprinzgartenbe, a labirintusokhoz, a Gloriette-be, s az Orangerie-be.
Possenhofent a hercegi család 1834-ben szerezte meg, ami a ház fennállásának végéig az ő birtokukban volt (Jelenleg magántulajdon). A későbbi császárné és magyar királyné Erzsébet (ismertebb nevén Sisi), ugyanitt töltötte felhőtlen gyermekkorának éveit. Mivel nem őt szánták Ferenc József feleségének, hanem nővérét, Ilonát, ezért lazább neveltetésben részesült. Sisi akkor is kötődött a gyerekkori emlékeihez, amikor már ő volt a Habsburg Birodalom első asszonya. Megkoronázása után 24-szer látogatta meg a szeretett "Possi"-ját. (Possenhofen becézése) A későbbi II. Lajos bajor király, hogy Sisi iránti szeretetét kimutassa, megépítette a possenhofeni Kaiserin Elisabeth Museum-ot. Amikor 1865-ben elkészült, az volt az eredeti terv, hogy csak Sisinek lesz saját gyűjteménye, de azóta már maga II. Lajos is kapott egy "illő" királyi gyűjteményt. A bajor király 1886-ban a Starnbergi-tóban lelte halálát, aminek rejtélyes körülményeire a mai napig nincsen épkézláb magyarázat. A településen a pályaudvartól egy 10 perces sétával az Erzsébet úton haladva elérhetjük a Possenhofen kastélyt.
Legnagyobb sajnálatomra a szobákban ismét átkerül a hangsúly Ferenc Józsefre és Sisire. Még arra sem veszik a fáradtságot, hogy az audioguide-on mást mondjanak a császári párról, mint a Sisi múzeumban. Holott kevésbé hiszem, hogy ne lettek volna schönbrunni történetek és hofburgi történetek külön-külön (sőt, tudom, hogy vannak). Továbbá az is furcsa számomra, hogy úgy tesznek, mintha az osztrák történelem Ferenc József uralkodásából állna. Na, de ez lehet, hogy csak az én érzékenységem. Mindenesetre Mária Terézia kedvenc kastélyában én inkább rá gondolok akkor is, amikor kilépek a szabadba. Végignézek a kerten és ugyanaz jut az eszembe, mint a kastély láttán. A barokk és a reformok. Az uralkodói hatalom alá hajtott, formákba kényszerített virágágyások és bokrok mellett a szabadon elnyúló pázsitot két irányban egy-egy korona fogja közre, a kastély és a Gloriette. A Gloriette-t Mária Terézia kicsit túlzásnak érezte, hiszen tervezői egyfajta diadalívnek szánták, de miután nem az elérhetetlen magasságba nyúlt, hanem egy kiskastély hatását keltette, az uralkodónő megszerette és gyakran reggelizett itt.