Ács Enikő ( Szombathely, 1953. szeptember 12. –) magyar énekesnő, dalszerző. Fia Deák Kristóf Oscar-díjas magyar filmrendező. Életpályája A kezdetek Előadói pályafutását egy gimnáziumi énekes-gitáros duóban kezdte, ahol Németh Krisztával Joan Baez -feldolgozásokat adtak elő. A duó az 1972-es Ki Mit Tud? -on a középdöntőig jutott. A Panta Rhei zenekarban Érettségi után a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg a Panta Rhei zenekar tagjaival, Szalay Andrással, Szalay Sándorral, Matolcsy Kálmánnal és Béke Csabával. Ács Enikő 1976 -tól 1979 -ig volt tagja a zenekarnak. Számos rádiófelvételt készítettek saját szerzeményeiből, versmegzenésítéseiből (Pogácsalány, Jössz-e már?, Talán, Öreganyó, Lidérc). Ács Enikő és a Panta Rhei több országos könnyűzenei versenyen is részt vett: az 1977 -es Tessék választani! -n a A pogácsalánnyal, az 1978 -as Made in Hungary -n a Nem hiszem el -lel, az 1979 -es Tessék választani! -n a Csendes dal -lal léptek fel.
Rádiófelvételek, lemezek Szólóének Vokálének 1978: Társak között (Panta Rhei) 1979: Itt van a délután (Panta Rhei) Források Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyaRock története 1., Népszabadság könyvek, 2005 Gy. Dobos Mariann, Máté Gabriella: Panta Rhei, Garbó Kiadó, Budapest, 2004 Tardos Péter: Rock lexikon, Zeneműkiadó, Budapest, 1980 Külső hivatkozások Ács Enikő MySpace oldala A Panta Rhei zenekar hivatalos honlapja A Panta Rhei zenekar angol nyelvű oldala a Wikipedián
Nem sokkal később Laár távozott a KFT-be, majd néhány koncert a '80-as évek elején és szép csendben eltűnt a jobb sorsra érdemes Panta Rhei. Később a Szalay testvérek nevével találkozhattunk olykor a hazai zenei életben. Elektronikus effekteket készítettek a Pszyché című Bódy Gábor filmhez, közreműködtek nagylemezek elkészítésében (Presser Gábor, Omega, Benkő László), és szerepeltek az Omega 20 éves jubileumi koncertjén is. A zenekar honlapja, ahol szerzeményeiket is meg lehet hallgatni: Panta Rhei
1976-ban csatlakozott Ács Enikő, aki a folkzene stílusjegyeit vitte a Panta Rhei zenei világába. E sokrétű tevékenység mellett mindenekelőtt az elektronikus effektusok, zörejek, hangok dramaturgiai alkalmazásával kísérleteztek. 1977-ben a Ki Mit Tud? -on az elődöntőig jutottak el, még ebben az évben lemezfelvételt készítettek Bartók átiratokból. Már a borítót is kinyomtatták, ám ifj. Bartók Béla (az albumot meg sem hallgatva) tiltakozott a felvételek megjelenése ellen, S a Hungaroton kénytelen volt bezúzni a már kész hanglemezeket. A sorozatos kudarcok után 1978-ban kompromisszumként született néhány nem igazán a PR valódi arcát bemutató felvétel (Pogácsalány, Csendes dal, Mandarin). Az MHV ragaszkodott hozzá, hogy hagyjanak fel eredeti elképzeléseikkel és készítsenek az elvárásoknak megfelelő (populáris) lemezt. E koncepció jegyében csatlakozott az együtteshez Laár András énekes, gitáros. Az alapító tagok közül már hiányzott Béke Csaba és Nagy József, az új dobos Schmidt András. Az 1981 tavaszán megjelenő Panta Rhei lemez csalódást keltett a zenekar régi híveiben, ahhoz túlságosan differenciált, igényes volt, hogy sláger lehessen, de valódi művészi élményt sem volt képes nyújtani a hallgatóknak.
Panta Rhei Információk Alapítva 1974 Megszűnt 1989 Műfaj progresszív rock A Panta Rhei weboldala A Panta Rhei magyar rockegyüttes volt, ami 1974 és 1989 között működött. Több műfajt is kipróbáltak, játszottak klasszikus zenei feldolgozásokat, progresszív rockot. Százezer példányban eladott P. R. Computer című lemezükön elektronikus zene hallható. Bartók-feldolgozásaik kiadására a zeneszerző családja nem adott engedélyt. Az ehhez hasonló sorozatos kudarcok végül véget vetettek az együttes működésének.
(1983-ban jelent meg, akkor a zenekar már tulajdonképpen nem létezett. ) Még egy nagylemezük volt, a Laár Andrással együtt készült Panta Rhei. Laár alig egyévnyi tagság után ki is szállt a zenekarból, és megalapította a KFT-t. Ironikus, hogy a Panta Rheinek talán az a leghíresebb lemeze, amely soha nem jelent meg. Ez volt a magyar kommunista rendszer történetének egyetlen olyan könnyűzenei albuma, amelyet valóban bezúztak: a lemezgyár már kinyomta, de a boltokba sosem juthatott el. Ez az album Bartók Béla darabjait dolgozta föl, ahogy a korszak más jelentős progresszívrock-zenekarai is szívesen nyúltak komolyzenei vagy kortárs témákhoz. A Bartók-örökösök azonban nem adtak engedélyt a feldolgozásra. (Miközben külföldi zenekarok – például éppen az Emerson, Lake and Palmer – simán kiadtak Bartók-feldolgozásokat. ) Játszanak majd Bartókot, King Crimsont, Emersont meg persze saját számokat.
36 év után áll színpadra a magyar progresszív rock és elektronikus zene úttörője! A Panta Rhei 1974 és 1982 között működött, két nagylemeze jelent meg. Sosem volt igazán sikeres zenekar, de tulajdonképpen profivá sem vált. Alapítói, a Szalay testvérek, Sándor és András mindketten fizikusok, végig kutatói pályájuk, illetve az egyetemi tanulmányok mellett zenéltek. Éppen fizikusi képzettségük tette lehetővé, hogy megépítsék Magyarország (sőt, az egész keleti blokk) első komoly szintetizátorait. Az Emerson, Lake and Palmer és Walter Carlos lemezeit hallgatva próbálták kitalálni, hogyan működhetnek a szintetizátorok, amikkel a nyugati zenészek már elkezdtek kísérletezni. Akkoriban nem csak hogy nem tudtak hozzájutni ezekhez a méregdrága hangszerekhez, de még képen sem láttak szintetizátort, így teljesen saját ötletből építették az első hangszereiket. A Panta Rhei így hazai (sőt: a vasfüggönyön túli) elektronikus zene úttörője is lett, ők adták ki az első teljes egészében elektronikus zenét tartalmazó magyar albumot, PR Computer címmel.
Talán még emlékeztek rá hogy december 25-én posztoltam egy fotót egy képről, amit a fiamtól, Danitól kaptam Karácsonyra. Egy zeneszám hangképe látszik rajta, ez elég nyilvénvaló annak aki már látott ilyet. Feltettem a kérdést hogy ki tudja elsőnek megfejteni hogy mit ábrázol a kép. Felajánlottam egy üveg francia vöröbort. Azt hittem soha senki nem jön rá a megoldásra. Ehelyett néhány óra múlva irt Laki Krisztián, hogy szerinte az "Androméda". Mint elmondta, a honlapunkról ( ww... ) elkezdte betöltögetni a zenéket (pedig elég sok van a honlapon), és összehasonlitotta a fotóval. Krisztiánnak az volta a kérése, hogy bor helyett inkább valami személyesebbet, a zenénkhez kötődőt szeretne. Megállapodtunk egy eredeti, lejátszatlan, vadonatúj példányban a "mputer" hanglemezből. Ma került sor a nyeremény átadására. Még egyszer gratulálok a győztesnek! Szalay András See More You may remember that on December 25 I posted a photo of a picture I received from my son Dani for Christmas. It shows the sound of a music song, this is quite obvious to anyone who has seen this before.
A stílusbeli különbségek miatt 1979-től szólóénekesként folytatta pályáját. Szóló pályafutása A Panta Rhei-korszakot követően Budapestre költözött, ahol szólókarrierbe kezdett. Saját dalait, valamint Bornai Tibor és Laár András szerzeményeit a KFT zenekar kíséretével, a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában, illetve a Főnix Stúdióban rögzítették (Nedves a város, Február, Magasföldszint, Valahogy ma reggel, Albérletkeresők dala). 1981-es Táncdalfesztiválon az Utolsó levél című dallal vett részt. Szinte minden fontosabb budapesti koncerthelyszínen fellépett, és a nyolcvanas évek elejére viszonylagos ismertségre tett szert, ám saját nagylemezt mégsem jelentethetett meg. Visszavonulás 1982-ben, első gyermeke születését követően visszavonult. Már kétgyermekes anyaként, 1987 -ben Tímár Péter felkérésére elvállalta a Moziklip c. film egyik szerepét. A filmben Bródy János "Kornél és Elvira" c. dalát énekli. Mostanában Jelenleg háromgyermekes anya, főállásban középiskolai francia-könyvtár szakos tanár, szabadidejében énekel és mesekönyvet ír.
6 videó 1974-ben debreceni egyetemistákból alakult meg a négytagú Panta Rhei. Magyarország leghíresebb egyetemi rock-együttese Hérakleitosz görög filozófus jól ismert mondását választotta a zenekar nevének, melynek jelentése: "Minden mozog". A hetvenes évek közepén tűntek fel. Tagjai debreceni fiatalok voltak, jórészt a Kossuth Lajos Tudományegyetemre jártak. A nálunk akkoriban még ismeretlen Emerson Lake & Palmer nyomdokain indultak el, és hozzájuk hasonlóan számos klasszikus feldolgozásával szereztek népszerűséget. Repertoárjukon éppúgy szerepelt Muszorgszkij, Hacsaturján és Grieg, mint Bartók Béla. Azaz: soha nem adhatták ki Bartók-feldolgozásaikat, hiába nyertek Bartók Allegro Barbarojával, a Táncszvittel és a Mikrokozmosz darabjaival fesztiválokat, a feldolgozást letiltotta ifj. Bartók Béla. "Az volt a pechünk, hogy Magyarországon akartunk Bartókot játszani" –nyilatkozta erről Szalay András, az együttes vezetője. Saját hangjukra találva virtuóz hangszeres számokkal nyűgözték le közönségüket –először az ország főiskoláin és egyetemein, majd Drezdában, ahol elnyerték az első díjat egy Intervíziós Fesztiválon, s később Csehszlovákiában, Lengyelországban és a volt NDK több városában.