A legismertebb ötvözetek az acél, a sárgaréz (Zu+Zn) és a bronz (Cu+Sn). A nyomtatott oldal vége:
Ez a különböző ionok eltérő mozgékonyságával magyarázható lásd a 5. 3 táblázatot: 5. 3 táblázat. Néhány ion moláris fajlagos vezetése 25 °C-on ion 10 -2 S cm 2 mol -1 H + 349, 82 Li + 38, 69 Na + 50, 11 K + 73, 52 Rb + 76, 4 Cs + 79 OH - F - 54 Cl - 76, 34 Br - 78, 4 A táblázatból kitűnik, hogy a H + és a OH - ionok mozgékonysága egy nagyságrenddel nagyobb a többinél. Ebből következik, hogy a disszociációkor hidrogént leadó savak vezetése a legnagyobb, ezt követik a bázisok a leadott hidroxil ion miatt, majd utolsók a sók mivel a leadott ionjaik mozgékonysága egy nagyságrenddel kisebb a hidrogén és hidroxil ionok mozgékonyságánál.
1 ábra) ellenállásának reciprok értéke. Tehát a fajlagos vezetés: 5. 3. egyenlet - Κ egyenletből: 5. 4. egyenlet - C ahol az A/l = C mennyiséget cellakonstansnak nevezzük, amelynek értéke a mérőcella geometriai méreteitől, alakjától, az elektródok alakjától, távolságától függ. Az értékét ismert fajlagos ellenállású oldat ellenállásának mérésével határozzuk meg ( C = ρ/R). Az ellenállást váltakozó feszültségű áramforrással működő wheatstone – híddal mérjük. A finom és durva beállítást két olyan potenciométerrel végezzük, ahol az egyik potenciométer ellenállása század része a másik ellenállásának. A fajlagos vezetés mértékegysége: [κ=1/ρ] = Ω -1 •cm -1 = Siemens • cm -1 Az elektrolitok fajlagos vezetés függ: az ionkoncentrációtól, az ionok mozgékonyságától, a hőmérséklettől. Ásványi savaknál, amelyeket erős elektrolitoknak nevezünk, az ionkoncentráció növelésével csak egy határig növekedik a vezetés. Pl. : a kénsav fajlagos vezetés szobahőmérsékleten 30%-nál a legnagyobb ( 5. 2 ábra). Gyakorlati alkalmazásban ezt tekintetbe is veszik, pl.
A fémek elektromos ellenállásának \(\alpha\) hőfoktényezője emiatt pozitív: \[R\ \left(T\right)=R\ \left(T_0\right)\cdot \alpha\cdot \Delta T\] Azt is mondhatjuk, hogy a fémes vezetők némileg "védik magukat" a túlárammal szemben, hiszen a hevítő hatású nagyobb feszültségek esetén egyre nagyobb ellenállással "próbálják" mérsékelni az őket ért kárt. Tehát kicsit önszabályozók, negatív visszacsatolást jelent a pozitív hőfoktényezőjük. "Egyre nagyobb feszültség hatására egyre jobban vezetők" Aztán vannak olyan rendszerek is, melyek pont fordítva viselkednek: egyre nagyobb feszülségek hatására egyre jobban vezetnek. Ilyenek például a gázok és a félvezetők, köztük a LED-ek; LED = light emitting diode = fénykibocsátó dióda). Egy tipikus dióda \(I-U\) karakterisztika így néz ki: Különböző színű fényt kibocsátó diódák karakterisztikái pedig (a betűk a szín angol kezdőbetűit jelölök, például IR = infrared = infravörös; Y = yellow = sárga; W = white = fehér). A diódákon egyre nagyobb feszültségek hatására egyre nagyobb áram folyik.
5. Sűrűség: nagyon változó. Gyakorlati szempontből megkülönbözetetünk könnyűfémeket (5 g/cm 3 sűrűség alatt) és nehézfémeket (5 g/cm 3 sűrűség fölött). A legkisebb sűrűségű fém a litium (0, 5 g/cm 3) a legnagyobb sűrűségű az iridium 22, 65 g/cm 3. Az 1cm 3 alatti sűrűségű fémek úsznak a víz tetején! Gyakran használt fémek sűrűsége: nátrium (Na) 0, 968 g/cm 3 alumínium (Al) 2, 7 g/cm 3 vas (Fe) 7, 87 g/cm 3 réz (Cu) 8, 96 g/cm 3 ezüst (Ag) 10, 5 g/cm 3 ólom (Pb) 11, 34 g/cm 3 higany (Hg) 13, 5 g/cm 3 arany (Au) 19, 32 g/cm 3 platina (Pt) 21, 45 g/cm 3 6. Áramvezetés: Nagyon jellegzetes eltérés a nemfémekhez képest, hogy a fémek vezetőképessége a hőmérséklet emelésével csökken ( a nemfémeké ezzel párhuzamosan nő). A fémek elsőfajú vezetők, azaz bennük elektronok vezetnek (nem ionok). A legjobban vezető fémek között van az ezüst és az arany, valamint a réz. Néhány fém fajlagos vezetőképessége:(Am/Vmm 2) ezüst 63 réz 56 arany 45 alumínium 37 vas 10 A táblázatból kiderül, hogy az ezüstnek és a réznek jobb a vezetőképessége, mint az aranynak.