Ezért szükséges, hogy Magyarország is felkészüljön az új típusú "szürke zónás" kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében – olvasható a honvédelmi miniszter javaslatában.
A honvédelem nemzeti, össztársadalmi ügy – mondta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter Székesfehérváron, a Fejér Megyei Kormányhivatalban, ahol a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról tartott előadást Székesfehérvár "katonafőváros" lesz a Magyar Honvédség Parancsoksága áttelepülésével és a Többnemzeti Hadosztály Szintű Parancsnokság megalakulásával – ezekkel a szavakkal fogadta a honvédelmi minisztert dr. Simon László kormánymegbízott, a Fejér Megyei Védelmi Bizottság elnöke. Ez a közigazgatás, a védelmi igazgatás számára is kihívásokat jelent, s a megyei védelmi bizottságot arra kötelezi, hogy a legmagasabb szinten végezze tevékenységét – tette hozzá. Dr. Simon László kiemelte: nagyon fontosnak tartja a honvédséggel való jó szakmai együttműködést, amelynek hagyománya van. Erre példaként említette, hogy a Fejér Megyei Védelmi Bizottság őszi ülését a Magyar Honvédség Parancsnokságon rendezik meg. Az általános iskolások hazaszeretetre, valamint hadtörténeti és honvédelmi ismeretekre nevelésében Fejér megye élen jár a Pákozdi Katonai Emlékparknak, illetve a honvédség és társadalom kapcsolatát erősítő, civil szervezetek elhivatott munkájának is köszönhetően – mondta a kormánymegbízott.
A védelmi bizottság erkölcsileg és anyagilag is támogatja az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelését, és segíti, hogy a megye távolabbi településeire is eljussanak "a Hazafiság Iskolája" programjai – fogalmazott dr. Simon László. Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter előadásában kiemelte: a gyorsan változó biztonsági környezetben Magyarországnak önállóan is készen kell állnia arra, hogy megvédje magát. A NATO elvárásai szerint is katonai értelemben felkészült tagállamokra van szükség, hogy ezáltal az egész szervezet erősebbé váljon. A veszélyek közül kiemelte a migrációs válságot, a terrorizmust és a törékeny nyugat-balkáni békét, valamint a súlyos fegyveres konfliktust Ukrajnában. A legfontosabb érdekünk, hogy környezetünkben béke és biztonság legyen – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor, s hozzátette: mindig készen kell állnunk arra, hogy azt az értékrendet, kultúrát, amelyet Szent István óta elődeink megteremtettek, megőrizzük, megvédjük. Ezért döntött úgy a kormány, hogy Magyarországnak szüksége van egy erős, hazája iránt elkötelezett, jól kiképzett, felkészített katonákból álló, kiváló technikai eszközökkel felszerelt honvédségre.
Itt találod az összes cikket a "dr. Benkő Tibor" témában! Aktuális védelempolitikai kérdésekről és a két ország védelmi szektorát érintő együttműködési lehetőségekről egyeztetett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Peter Hultqvist svéd védelmi miniszterrel Stockholmban, február 19-én. Olyan új biztonsági fenyegetések jelentek meg, amelyek befolyásolhatják és meghatározhatják a jövőben a Magyar Honvédség helyét és feladatát – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletén, február 4-én, kedden, Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. "Megváltoztatjuk a Magyar Honvédség arculatát, képességeit, s gyakorlatilag mindent, ami vele kapcsolatos" - mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter július 11-én, Kaposváron tartott előadásán. Átfogó modernizáció szükséges az erős, ütőképes hadsereg kialakításához - mondta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter november 13-án, kedden, Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program idei eredményeiről, további célkitűzéseiről, valamint a honvédelmet érintő várható fejlesztési irányokról volt szó azon az október 15-én, hétfőn, a budapesti Hadik Hotelben megtartott kötetlen beszélgetésen, amelyre a honvédelemmel foglalkozó újságírókat hívta meg dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, illetve Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök.
Születési hely, idő: Nyíregyháza, 1955. 10. 16. Családi állapot: nős Gyermek: 2 leány I skolai végzettségek: 1975-1979 Kossuth Lajos Katonai Főiskola, rakéta és tábori tüzér szak 1985-1988 Kalinyin Tüzér Akadémia, Leningrád 2000-2001 Army War College, USA 2004-2006 Szent István Egyetem, humán erőforrás menedzsment szakértő 2007-2010 ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, Hadtudományi Doktori Iskola Beosztások: 1979-1981 Kiskunhalas, 36. Páncéltörő Tüzérezred, szakaszparancsnok, ütegparancsnok helyettes 1981-1985 Kiskunhalas, 36. Páncéltörő Tüzérezred, ezred hadműveleti tiszt 1988-1990 Székesfehérvár, 5. Hadsereg Tüzértörzs, törzstiszt 1990-1993 Kiskunhalas, 36. Páncéltörő Tüzérdandár, dandárparancsnok-helyettes 1993-1995 Kiskunhalas, 36. Páncéltörő Tüzérdandár, dandárparancsnok 1995-2000 Kiskunhalas, 36. Páncéltörő Tüzérezred, ezredparancsnok 2001-2005 Debrecen, MH 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár, dandárparancsnok 2005-2006 Székesfehérvár, MH Szárazföldi Parancsnokság, parancsnok I. helyettes 2006 Székesfehérvár, MH Szárazföldi Parancsnokság, megbízott parancsnok 2007-2009 MH Összhaderőnemi Parancsnokság, parancsnokhelyettes 2009-2010 MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnok 2010-2018 Honvéd Vezérkar főnök Nyelvismeret: Orosz felsőfok Angol felsőfok (Stanag 3.
(Ez ugyanakkor igaz a CASA-235 és a CJ-27 kétmotoros szállító-repülőgépekre is. ) Az AN-40 fejlesztését leállították 1966-ban, de a rámpás ajtót, mint újítást az AN-24 megerősített nagyobb felszállósúlyú és erősebb gázturbinás légcsavaros változatába az AN-26 repülőgépbe építették be. A három prototípust közül az első 1969. május 31-én emelkedett a magadba. Még abban az évben bemutatták Le Bourgetban a párizsi Repülőszalon keretében. A típus berepülése 1970. szeptemberig folyt, de közben már 1969-ben indult a sorozatgyártás is és augusztus 29-n az első sorozatgyártású példány is elhagyta a kijevi repülőgépgyárat. A gyártás gyors ütemben folyt, havonta 14-16 darab készült, miközben az AN-24 és 30-as sorozatot is építették mellette. A gyártást 1398 darabszámmal 1986-ig folytatták. A legyártott repülőgépek négy változatban készültek, de 26A és D változatból csak egy-egy példányt építettek. A repülőgépekből 564 darab a Szovjet Légierőbe került, 420 darab export volt, a többi repülőgépet a Szovjetunió más szervezetei kapták.