Ennek rövid ideig Nagymaros volt a székhelye, majd Hontot Nógráddal egyesítették. Az 1950-es megyerendezéssel azonban Hontot Pest megyéhez csatolták át – ez az Ipoly völgye és a Börzsöny nyugati fele. Oké, de ha igazán igényesek vagyunk, valójában még a Pest-Pilis-Hont sem elég. A megye régi neve ugye Pest-Pilis-Solt-Kiskun volt, és ebből most a "Kiskun" érdekes. A régi Jászkun kerület megyéktől függetlenül ékelődött a vármegyei struktúrába 1876 előtt. Ezután, a jászok és kunok szomorúságára, az előjogaik lényegében elvesztek, de a nevek azért továbbéltek: a jászoké Jász-Nagykun-Szolnokban, a kunoké, ma is, Bács-Kiskunban. Igen ám, de például Kiskunlacháza Pest megyéhez került, és ma is ott van; szóval, ha nem akarunk csak a pilisieknek kedvezni, róluk sem illene megfeledkezni. A cikkhez nyújtott segítségét hálásan köszönjük Segyevy Dániel geográfusnak.
Nagyobb autóval is kényelmesen parkolható. A nappali és a nagyobb hálószoba utcai nézetű, keleti fekvésű. A kisebb hálószoba nyugati fekvésű, belső udvarra néz. A közelmúltbeli felújítás során a lakás szerkezetre lett visszabontva és minden cserélve lett (új úsztatott beton, új padló és fal burkolatok, új külső és belső nyílászárók, új gépészet, új villanyszerelés, új szaniterek, hanggátló falazat stb
Szóval kellene egy Békés-Bihar-Arad megye, a szomszédos maradékok azonban ma már Csongrádhoz tartoznak, ami ezekkel együtt Csongrád-Csanád-Torontál megye lenne. Érdekesség, hogy Arad maradéka Trianon után három évig önálló megye volt, Elek székhellyel, mielőtt további csonkamegyékből létrehozták Csanád, Arad és Torontál k. vármegyét. De ha az ilyen, csak néhány rövid évig helyzetbe kerülő falusi megyeszékhelyeket nem számítjuk, akkor is 15 olyan település van a mai Magyarországon, amely az elmúlt 150 évben valamikor megyeszékhely volt, de mára háttérbe szorult. A régi nagyok fájdalmáról Nagykállótól Balassagyarmatig itt olvashat bővebben. És hogy mi van Pest megyével? Hát, ha precízek akarunk lenni, akkor nem elegendő annak nevét Pilissel bővíteni. A megyei közgyűlés ugye már javasolta is, hogy inkább Pest-Pilis-Hont legyen az új név. A magyarázat, hogy a hajdan Selmecbányától a Dunakanyarig nyúló Hont vármegye, melynek nagyobb része Trianon után Csehszlovákiához került, déli nyúlványa Magyarországon maradt.
Ekkor több csonka-megye került Magyarországra, melyek önmagukban nem mind voltak életképesek, ezért rövid átmeneti idő után többet össze is vontak, de ezeknél a szükséges összevonásoknál alapelv volt, hogy az összevont vármegyék egyike sem veszítheti el a nevét. Mindenáron el akarták kerülni, hogy akár a kis darab átlógó vármegyék nevei eltűnjenek, és a történetileg kialakult közigazgatási határok átalakuljanak, hiszen ez fontos történelmi érv is volt a revíziós törekvések során. A kommunista rendszer aztán 1950-ben alakította át jelentősen a megyerendszert. A nevek is változtak, és néha jókora területet takaró elnevezéseket is töröltek az új, hivatalos megyenevek közül. A rendszerváltás után több megye részben vagy egészben visszakapta a régi nevét, így jött be a képbe megint például Esztergom, Moson és Bereg. Sok 1950 előtti részmegye történelmi neve azonban akkor sem került vissza a hivatalos elnevezésekbe. Így például Bács-Kiskun nevéből most kispóroljuk a Bodrogot, pedig az is önálló vármegye volt, amelyet hivatalosan csak 1802-ben szüntettek meg, létrehozva ezzel Bács-Bodrogot.