Lap Utolsó módosítás 2019. 09. 23. A tiszta környezet alapvető fontosságú az emberi egészség és jólét szempontjából. Ugyanakkor a helyi környezet ártalomkeltők – például légszennyezés, zaj, veszélyes vegyi anyagok – forrása is lehet, amelyek káros hatást gyakorolnak az egészségre. Az EU lakosságának egészségét hátrányosan érinti az éghajlatváltozás is, amely hőhullámokban, áradásokban és a kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek terjedésének megváltozásában nyilvánul meg. Tágabb értelemben az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a talajromlás az ökoszisztéma-szolgáltatások, például az ivóvízhez való hozzáférés és az élelmiszer-termelés veszélyeztetésén keresztül az emberek jólétére is hatást gyakorolhat. Az emberi egészség és jólét szorosan kapcsolódik a környezet állapotához. A jó minőségű természeti környezet alapvető szükségleteket biztosít: tiszta levegőt és vizet, termékeny földterületeket az élelmiszer-termeléshez, valamint energiát és nyersanyagokat a termeléshez.
Egészséges munkahely Egészségi állapotunkat napról-napra számtalan tényező befolyásolja. Ilyenek a környezeti és társadalmi körülmények vagy az életmód és a viselkedés egyéni sajátosságai. A munkahelyi környezetnek ugyancsak jelentős hatása van egészségünkre. Bizonyított tény, hogy az egészséges munkahelyi környezet kialakítását célzó módszerek (munkahelyi testmozgás, dohányzás tilalma, egészséges étrend stb. ) meghatározó mértékben járulnak hozzá egészségi állapotunk javításához, a termelékenység és hatékonyság fokozásához. Az egészséges életmód kialakítását célzó munkahelyi intézkedések még gyerekcipőben járnak az Uniós tagországokban, amelyek általában véve kevés figyelmet szentelnek az életstílus javításának. Kémiai veszélyforrások Gyógyszerek, kozmetikumok, biztonságos élelmiszerek bizonyítják, mennyi áldásos hatást gyakorolnak a mesterségesen előállított vegyi anyagok egészségünkre, életünk minőségére. Sokunknak a vegyipar jelenti a megélhetést, és az ágazat egyúttal számos innováció forrása is.
Petrie, K. J., Sivertsen, B., Hysing, M., Broadbent, E., Moss-Morris, R., Eriksen, H. R., et al. (2001). Thoroughly modern worries: the relationship of worries about modernity to reported symptoms, health and medical care utilization. Journal of Psychosomatic Research, 51(1), 395—401. Urbán, R. (2017): az egészségpszichológia alapjai ELTE Eötvös Kiadó Budapest. Kérdezd pszichológusunkat! Kérdéseid vannak a cikk témájával kapcsolatban? Írj nekünk bátran, szakemberünk válaszol! Kapcsolataink A halálhoz való viszonyunk és annak következményei A halál és a veszteség életünk szerves részét képezik, az élet természetes velejárói. Minden ember halandó és egyéni életúttal bír, a szerencsések megélheti az időskort is. Ám az öregkorhoz, a halálhoz és a gyászolás intézményéhez való hozzáállásunk nagymértékben változott az elmúlt évszázadok során. Ha nehéz élethelyzetbe kerültél és úgy érzed, segítségre lenne szükséged, vagy esetleg csak érdeklődnél szolgáltatásainkkal kapcsolatban, írj nekünk, és mi felvesszük veled a kapcsolatot.
A WHO Európa által vezetett európai környezet- és egészségvédelmi folyamat célja, hogy kapcsolatot teremtsen a környezetvédelmi és az egészségügyi ágazatok között, és előmozdítsa a közös megoldásokat, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend környezettel kapcsolatos egészségügyi célkitűzéseinek és céljainak elérésére. A 2017-es ostravai nyilatkozatban a WHO európai régiójának miniszterei és az országok képviselői ágazatközi és inkluzív megközelítést határoztak meg a környezeti egészség javítása érdekében. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség környezetvédelmi és egészségügyi tevékenységei Az EEA együttműködik a nemzeti és nemzetközi partnerekkel a környezet, az egészség és a jólét közötti kapcsolódásokra vonatkozó tudásalap létrehozása érdekében. Ide tartozik annak feltárása, hogyan járul hozzá a környezet az emberi jóléthez, valamint az egyes környezeti ártalomkeltők – többek között a levegőszennyezés, a zaj, a vegyi anyagok és az éghajlatváltozás – expozíciójának és az egészségre gyakorolt hatásának a vizsgálata.
Végeredményben az egészségügyi eredmények a környezeti ártalomkeltőknek való időbeni kitettségekből származnak, ami azt sugallja, hogy a környezeti egészség értékelésének integrált megközelítést kellene alkalmaznia. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új munkamódszert dolgoz ki annak feltárására, hogy a társadalmi és demográfiai tényezők hogyan befolyásolják a környezet és az egészség közötti kapcsolatot. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy az egyén társadalmi helyzete és életkora hogyan befolyásolhatja a környezeti ártalomkeltőknek való kitettségét és az egészségre gyakorolt hatásaikat. Az emberi egészségre ható, jól ismert környezeti ártalomkeltők Európában szabályozási ellenőrzés alá esnek, és erőfeszítések vannak folyamatban az expozíció csökkentésére. Vannak azonban olyan újonnan felmerülő problémák is, amelyek esetében a környezeti útvonalak és az egészségre gyakorolt hatások továbbra sem kellőképpen ismertek. Ezek közé tartoznak az olyan kérdések, mint az antimikrobiális rezisztencia, illetve a termékekben található vegyi anyagokkal szembeni emberi expozícióban bekövetkező változások, ahogy egyre inkább a körforgásos gazdaság felé mozdulunk el és az újrahasznosítás mértéke is növekedik.
Minthogy a természeti-, társadalmi- és főként a gazdasági folyamatok is globálisak, ezért súlyos veszélyeket rejt magában, ha a közigazgatás és a jogrendszer a jelenlegi regionális és lokális szinten marad, mert akkor a demokratikus politikai hatalom illuzórikussá válhat a multinacionális gazdasági érdekcsoportok hatalmával szemben. A természetvédelem, környezetvédelem, (és persze a közegészségügy, közoktatásügy) érdekei csak egy nemzetközi összefogással megteremtett demokratikus politikai hatalom birtokában érvényesíthetők a profit-típusú érdekekkel szemben. A természetvédelmi erőfeszítések (még ebben az erősen leszűkített értelmezésben is) jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek/igényelnének. Ezeket a pénzbeli ráfordításokat jelenleg lokálisan (a társadalom helyi közösségeinek) kell előteremteni, a ráfordítások elmaradása esetén megmutatkozó kár viszont az egész emberi társadalmat (globális léptékben) érinti. A természet közvetlen károsításával kapcsolatos károk nagyrészt szintén ennek megfelelően fejtik ki hatásukat.
A zöld infrastruktúra az éghajlat szabályozására és az árvizek megelőzésére is szolgál. A zöld területekhez és vizekhez való hozzáférés fontos lehetőségeket kínál a kikapcsolódásra és hozzájárul a jóléthez is. Ugyanakkor a környezet fontos közege a szennyezett levegő, a zaj és a veszélyes vegyi anyagok emberi expozíciójának is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) A betegségek elkerülése egészséges környezet teremtése révén című jelentésében úgy becsüli, hogy a WHO európai régiójának 53 országában a halálesetek 12–18%-áért a környezeti ártalomkeltők felelősek. A környezet minőségének javítása olyan kulcsfontosságú területeken, mint a levegő, a víz és a zaj, betegségeket előzhet meg és javíthatja az emberi egészséget. Európában a légszennyezettség az a legjelentősebb környezeti egészségügyi kockázat, amely szívbetegségekkel, agyvérzéssel, tüdőbetegségekkel és tüdőrákkal társul. A levegőszennyezésnek való kitettség becslések szerint évente több mint 400 ezer korai elhalálozáshoz vezet az EU-ban.
A vegyi anyagok azonban veszélyt is jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. A lassan lebomló vegyületek felhalmozódnak szervezetünkben, a nehézfémek megmérgezik a táptalajt, vizeinket és a bennük élő halakat. Mindenekelőtt a vegyi anyagok működésmódját kell elegendő mértékben megismernünk ahhoz, hogy nem kívánt hatásaikat a minimumra csökkenthessük. Biológiai eredetű kockázatok Az egészségünket fenyegető tényezők sorába tartoznak a fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozó mikroorganizmusok. Az ezek által okozott fertőzésveszély mértéke rendkívül különböző lehet. Vannak olyan organizmusok, melyek általában nem ártalmasak az emberre, és vannak olyanok, amelyek esetében csekély a fertőzésveszély, illetve hatásos ellenszerekkel rendelkezünk ellenük. Léteznek azonban olyan biológiai ágensek is, amelyek fokozottan fertőző, súlyos megbetegedést okozhatnak, és amelyek ellen pillanatnyilag nem létezik hatásos védelem. Táplálkozás A kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás az egészség megőrzésének alapvető feltétele.
Az ember alkotta világ Az ember kialakulása óta alakítja környezetét, nézzük szűkebb pátriánkra, a Kárpát-medencére ez milyen hatással volt. A Kárpát-medencében az ember hosszú ideje jelentős hatást gyakorol a természetre. Ezt a tényt talán legjobban az erdősültség mértékének csökkenésével illusztrálhatjuk. Az emberi tevékenység előtt térségünkben 85 százalék körüli volt az erdők kiterjedése, amely már a honfoglalás korára 60 százalékra csökkent, és a fogyatkozás egészen a 20. század elejéig tartott. Alig 150 évvel ezelőtt Magyarország mai területének negyed része még ártéri terület volt, ma kevesebb, mint 2 százalékát önthetik el a gátak közé szorított folyók. Az utóbbi pár száz évben természeti értékekben gazdag területeinket mezőgazdasági művelés alá vonták, aminek hatására mára az ország fele szántófölddé alakult. E drasztikus beavatkozások ellenére is még mindig rendkívül gazdag maradt élővilágunk. Lényegesen gazdagabb, mint földrészünk északi és nyugati felében, ahol általában a természetes folyamatok eredményeként szegényesebb az élővilág, az emberi tevékenység pedig sokkal nagyobb mértékű tájátalakításhoz, és ezzel együtt az élővilág szegényedéséhez vezetett.