Utunk végére érve egy cölöpvárat találunk, Sámson várát. A 10 – 11. századi kapustorony megépítéséről a táblán olvashatunk. Innen visszaballaghatunk a szanazugi Körös-partra, vagy tovább sétálhatunk az erdőben Doboz központja felé. Gyula [ szerkesztés] Gyula városa idegenforgalmi szempontból igen népszerű. A fejlesztés azért volt szükséges, mivel a város turizmusa teljes mértékben a középkori várra és a termálvízre épül. A projekt kapcsán a Körös-part és a folyami hajózás is bekapcsolódott a turizmus "vérkeringésébe". Fogadó és információs központot, kikötőt és ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat alakítottak ki a gyulai duzzasztónál. Gyula központjából a román határ felé indulva érhető el közúton. A kishajókikötőt azért hozták létre, hogy Gyulát is bekössék a Körösökön hajózható úti célok közé. A közel 1 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal a fogadó központ mellett található erdőben indul, és az Élővíz-csatorna partján a Hőforrás Üdülőszövetkezet mögött ér véget. Az út során megismerkedhetünk a vízparti erdők élővilágával, és a folyószabályozások kapcsán végbement változásokkal.
A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002 -ben alakult. Célja a Körösök völgyének ökoszisztémájának fenntartása, a lakosság, a környezet és a gazdaság egységes rendszerbe foglalása, és a vidék fejlesztése a fenntarthatóság szem előtt tartásával. Mivel a Körösök átnyúlnak az országhatáron, a natúrpark sem ér véget a határsávon. Működési területéhez tartozik Románia területén a Béli-hegység, a Király-erdő és a Bihar-hegység Az egyesület székhelye Békéscsaba. Az egyesület tagjai elsősorban önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, cégek, de tag lehet magánszemély is. Tevékenységei [ szerkesztés] Az évek során az egyesület már több pályázatot nyert tagtelepülései turizmusának fellendítésére. Pályázatok írása, megvalósítása Turizmusfejlesztés, terület-és vidékfejlesztés Természeti-és épített értékeink védelme Környezettudatos nevelés A térség szervezeteinek integrált támogatása Körösök Völgye Látogatóközpont működtetése "A Körösök lágy ölén" – ökoturisztikai fejlesztési program [ szerkesztés] A 2006-ban elfogadott "A Körösök lágy ölén" elnevezésű projekt volt a legjelentősebb turisztikai nevelés témában.
A sétány egy szakaszát, annak madárodúit a Zöld Csütörtök Természetvédő Kör és a Békés Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára olvasói ápolják. Békés [ szerkesztés] A békési önkormányzat az Élővíz-csatorna partjára tervezte a fejlesztéseket, így az ökoturisztikai ismeretterjesztő útvonalat és az információs pontot egyaránt. Az információs táblák különböző békési sétákat ajánlanak két nyelven ( angolul és magyarul), térképes illusztrációval. Egyes táblák a kézművességet mutatják be, ami fontos szerepet játszott Békés életében. Ezen belül megemlítik a vesszőfonás, a szövés, a hímzés és a szűcsmunkák tudományát, és békési hagyományát. A város kulturális életéről is olvashatunk, melynek legmeghatározóbb rendezvénye a Madzagfalvi napok, mely évről évre szerepel a rendezvénynaptárban. Pár döntött táblán a folyószabályozásról és a város történelméről olvashatunk. A hátralevő leírások pedig a város egyedi természeti értékeiről, jelentős természeti területeiről, és nem utolsósorban az őshonos állat- és növényfajokról szólnak.