India leglátogatottabb turistalátványossága, évente több mint 2, 5 millió látogató keresi fel. 1996-ban felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékei közé. 5, Colosseum A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak. "Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is" – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író. Építése 72-ben kezdődött és 8 évi tartott. Elképesztő és begyben borzastó számok következnek: nyitó ünnepsége 100 napon át tartott, ennek során 2000 gladiátort és 5000 állatot öltek meg. Anno 50 000 ember fért el benne, manapság meg egyértelműen Róma szimbóluma. 4, Petra Petra egy romváros Jordániában. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek a hely számít ez Jordánia legértékesebb kincseének és legnagyszerűbb látnivalójának.
Az i. században elkezdett és a 17. századig épített fal Kína keleti határától a nyugatiig húzódik, és elsődleges célja az északi nomád támadások kivédése volt. A pontos hosszáról időnként fellángol a vita, hiszen még a közelmúltban is találtak eddig nem ismert, korai falrészleteket. Ez nem is csoda, hiszen a fal egyes szakaszai már régen eltűntek, megsemmisültek. A védvonal Ming időbeni hosszát 8. 850 km-re teszik, amelyből 6. 259 km a tényleges fal, 359 km árokrendszer és 2. 232 km természetes védvonal, mint hegyek és folyók alkotják. A részletes archeológiai felmérések a teljes rendszert oldalágakkal és kiegészítésekkel 21. 196 km hosszúságúnak mérték, ami ugye nagyságrendileg a föld kerületének a fele. 2. / Chichén Itzá, Yucatán-félsziget, Mexikó, kb. 500 A maya-tolték birodalom egykori központja. A maják által az 5. században alapított és felépített várost a toltékok foglalták el a 10. században, majd szövetséget kötött a két nép. A két kultúra ötvözetéből jött létre a város, amelynek számos építészeti remekműve van.
Nevét a Föld legnagyobb hüllőjéről, az itt élő komodói varánuszról kapta. A nemzeti parkot három kis sziget alkotja: Komodo, Rinja és Padar. Puerto Princesa A fülöp-szigeteki Palawanban, Puerto Princesa városánál található a világ leghosszabb földalatti folyója. A 8, 2 kilométer hosszú barlangrendszerben kanyargó folyó nem csak egyedülálló cseppkőképződményei miatt lélegzetelállító, hanem különleges torkolata miatt is, mely szinte rögtön a Dél-kínai-tengerbe ömlik. Tábla-hegy (Table Mountain) – Table Mountain Dél-Afrika, illetve Fokváros természeti különlegessége. A hegy azért kapta ezt az elnevezést, mert a Fokváros fölé szinte függőleges falakkal, 1082 m magasságban emelkedő hegy teteje egy nagy fennsík. Olyan, mint egy asztal lapja. Forrás: Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
A természeti csodákat egy internetes oldalon, a weboldalon lehetett megszavazni. A világ 222 országából 440 jelöltet neveztek be a természeti csodák versenyébe, ezek közül egy szakértői bizottság döntése alapján 2009. júliusában 28 helyszín maradt a listán. A versenyben maradt természeti csodákra több mint két éven át lehetett szavazni. Az eredményhirdetésére 2011. 11. 11-én 11 óra 11 perc 11 másodperckor került sor. Íme a világ 7 természeti csodája! Amazónia esőerdeje Amazónia a Föld legnagyobb alföldje, 2 millió km²-nyi fél európányi terület, melyen a világ legbővizűbb folyója kanyarog keresztül és a legnagyobb egybefüggő erdős területet foglalja magába. Az Amazonas-medencéhez tartoznak Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területei. Az Amazonasról bővebben itt olvashatsz: A csodálatos Amazonas. Ha Long-öböl Vietnám és most már hivatalosan is a világ egyik legszebb természeti látványossága a Ha Long-öböl, vietnami nyelven: Vịnh Hạ Long.
6. A velencei csatornák vize elég tiszta ahhoz, hogy megfigyelhessük a halakat, és a hattyúk is visszatértek Amióta csökkent az állandó hajóforgalom, leülepedett a csatornák zavaros vize, és a lakosok olyan tiszta vízről számolnak be, amiben jól láthatók a bennük úszkáló halak. 7. Rájövünk, mi az, ami igazán fontos a Földön A legnagyobb gyógyulást talán éppen a szívünkben tapasztalhatjuk. Végre megérthetjük, mi az, ami igazán fontos a világon. Nem a közösségi oldalakon begyűjtött lájkok, vagy a bankszámlánkon található pénzösszeg teszi igazán értékessé az életet. Sokkal inkább számít az a hatás, amit egymás életére gyakorlunk, és a közös emlékek. Nem az a fontos, hogy versenyként fogjuk fel az életet, és felhalmozzunk olyan anyagi javakat, amelyeket úgysem tudunk magunkkal vinni, hanem az, hogy tudatosan éljünk, teljes harmóniában a bolygóval. Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz!, vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. A három legnagyobb piramist Kr. 2600 és 2500 között építették. Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A Khufu (Hufu) Nagy Piramisát több mint 2 millió kőtéglából építették körülbelül 20 éven keresztül.
Mindez azt mutatja, hogy az emberek és az állatok képesek lehetnek a békés együttélésre, csak tiszteletben kell tartanunk az élőhelyüket. 3. A családok több időt töltenek együtt, és az emberek segíteni próbálnak egymásnak Válság idején az emberek természetüktől fogva összegyűlnek, és segíteni próbálnak egymásnak. Genetikailag arra vagyunk beállítva, hogy támogassuk egymást a szükséges időkben, mivel ez a magatartás évezredeken át segített bennünket a túlélésben. Noha ez a legtöbbek számára rendkívül stresszes időszak, különösen a világ minden tájáról folyamatosan érkező rossz hírek miatt, még így is örömünket lelhetjük a családunk és a barátaink társaságában. Emellett a közösségek is összefognak, hogy segítsenek a rászorulóknak. Mindenhol hallani történeteket emberekről, akik bevásárolnak az idős szomszédoknak, gyógyszert vásárolnak a betegeknek, maszkokat és kesztyűket adományoznak a kórházaknak. Az emberiségnek megvannak a sötét pillanatai, de úgy tűnik, azt is tudjuk, hogy fogjunk össze, és viseljük emelt fővel a megpróbáltatásokat.
A világ új hét csodája kétségtelenül kiemelkedő alkotások. Tudsz a létezésükről? "Minden csoda három napig tart" tartja a közismert mondás. Nos az ókor csodái, a világ hét csodája azért ennél jóval hosszabb ideig bírták. (Csak a rend kedvéért sorolom őket: gizai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Artemisz temploma, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. ) Egyetlen baj van velük. Már jó ideje csak egy látható közülük, az egyiptomi piramisok. A többi már évszázadok óta az enyészet martalékává vált valamilyen természeti katasztrófa, tűzvész vagy emberi gyarlóság okán. Éppen ideje volt újakat választani. Az ezredfordulón elindult svájci kezdeményezésre megválasztották, majd 2007. július 7-én Lisszabonban kihirdették a Világ Új Hét Csodája elnevezésű verseny győzteseit. A nemes versengésen eredetileg 200 építészeti alkotás indult, de a végső szakaszban a számuk 21-re csökkent. Ezeket a helyszíneket járták végig a szervezők.