A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok. Valahol nagyon illő, hogy azzal a mesével zárom a Ribizli-sorozatot, amivel annak idején elkezdtem a Feminista Magyar Népmesék gyűjteményt. Miről szól? Egy egyedülálló asszonynak Tündér Erzsébet kegyeiből váratlanul leánygyermeke születik, akit maga a tündérkirálynő keresztel meg, és áld meg mindenféle varázslatos tulajdonságokkal. A lány aztán egyedül is marad, de szerencsére a sok áldás és a táltos kancája segítségével így is jól boldogul. Egy idő után szerelmes lesz egy királyfiba, aki nem vakul meg a láttára, és pont ugyanolyan táltosa van. A királyfit azonban a dajkája megpróbálja elszakítani tőle.
Látványosan nem csak külső jegyekről van szó; a "beszéded hatalma" például különösen tetszik nekem, hangot ad a lánynak, nem csak kinézetet. Hasonlóan ütős a hét varázserő is: " Legyen hét tudományod: első legyen a varázslás. Úgy önmagadat, mint az állatokat tudjad elvarázsolni; második legyen a táltos fogalom; harmadik legyen a szíved érzete; hogy érezzél meg mindent; negyedik legyen, hogy tudjál parancsolni embernek és állatnak; ötödik legyen, hogy tudjál uralkodni minden boszorkány hatalmán; hatodik legyen, hogy a legnagyobb gúnár libád legyen a te táltos paripád; a hetedik tudományod legyen, hogy minden hajnalban a hajnalcsillag tavában, ami a hét szépség vize, fürödhessél. " Juliska tehét nem csak szépséget és empátiát, de erőt és hatalmat is kap (tulajdonképpen sámán) - cserében viszont Tündér Erzsébet nem helyezi rögtön trónra, vagy oldja meg az egész életét. Juliska tizenegy éven át gondoskodik magáról. A párját is maga választja, és olyan férfira esik a választása, aki vele egyenrangú - nem több, és nem kevesebb, nem fél ránézni a lányra, aki a napnál ragyogóbb (és nem vakul meg tőle).
Látványosan nem csak külső jegyekről van szó; a "beszéded hatalma" például különösen tetszik nekem, hangot ad a lánynak, nem csak kinézetet. Hasonlóan ütős a hét varázserő is: "Legyen hét tudományod: első legyen a varázslás. Úgy önmagadat, mint az állatokat tudjad elvarázsolni; második legyen a táltos fogalom; harmadik legyen a szíved érzete; hogy érezzél meg mindent; negyedik legyen, hogy tudjál parancsolni embernek és állatnak; ötödik legyen, hogy tudjál uralkodni minden boszorkány hatalmán; hatodik legyen, hogy a legnagyobb gúnár libád legyen a te táltos paripád; a hetedik tudományod legyen, hogy minden hajnalban a hajnalcsillag tavában, ami a hét szépség vize, fürödhessél. " Juliska tehét nem csak szépséget és empátiát, de erőt és hatalmat is kap (tulajdonképpen sámán) - cserében viszont Tündér Erzsébet nem helyezi rögtön trónra, vagy oldja meg az egész életét. Juliska tizenegy éven át gondoskodik magáról. A párját is maga választja, és olyan férfira esik a választása, aki vele egyenrangú - nem több, és nem kevesebb, nem fél ránézni a lányra, aki a napnál ragyogóbb (és nem vakul meg tőle).
Mindenféle kalandok árán végül a szerelmesek egymáséi lesznek, a lány megküzd a gonosz boszorkánnyal, és az egész boldog család Tündérországba költözik. Hogyan készült? Egyetlenegy változatban ismert, Albert András csíkszentdomokosi mesemondótól. Mitől különleges? A régi sorozat legelső bejegyzése pont erről a meséről szólt, itt olvasható. Gyönyörű, különleges, sok formájában mitikus történet, ami szépen körbeírja, mi mindenből származhat egy női hős ereje. Idézem, kis kiegészítésekkel: Először is, nem csak a főhősünk lány, de az egész mese tele van női karakterekkel, akik változatosak, érdekesek, és a történések fő mozgatórugói (Beleértve a tündérkirálynőt, aki gyerekkel áldotta meg a szegény asszonyt, és aztán össze is költözött vele). Érdemes kiemelni, mi az a hét "szépség, " amivel Tündér Erzsébet megáldja keresztlányát: "Az első szépséged legyen a leánygyermeki bájosságod, a második szépséged a szemed ragyogása, a harmadik szépséged az arcod tündöklése, a negyedik szépséged a beszéded hatalma, az ötödik szépséged a termeted sudársága, a hatodik a szerelem szépsége, a hetedik a boldogságod szépsé ge. "
Bátran lehet belőle felolvasni, olvasni a szép rajzokat színes képeket megcsodálni... Tekintse meg további termékeimet. Sok könyv, mesekönyv, képregény, kiadvány, játék, retró régi terméket talál. Állítsa össze kívánság listáját! Bármi kérdése kérése lenne, szívesen segítek. Szállítási ajánlat: Rendelje vatera futárral posta pontra! 1150 Ft ért akár több terméket is rendelhet egy posta áráért. FOXPOST SZÁLLÍTÁS - MINDIG AZ AKTUÁLIS DÍJ SZERINT - ALAP DÍJ -690, -ft/* ezért akár több termék is! Szállítás Akció esetén, az akciós szállítási díjakon postázok! TERMÉSZETESEN, EGY DARAB TERMÉKET IS POSTÁZOK!
A királyi pár boldogságban él, és Juliska megszüli a napot, a holdat, a hajnalcsillagot, a vacsoracsillagot, a tündércsillagot, a szivárványcsillagot, és a vezércsillagot, akiket szintén Tündér Erzsébet keresztel meg. Ennek végeztével mindenki hintóra ül, és elrepül Tündérországba, ahol Tündér Erzsébet libasarkon forgó várat ajándékoz az egész családnak. Az egész történet nagyon mitikus, nagyon szimbolikus (és enyhén pszichedelikus). Ortutay megjegyzi a könyv jegyzetei között, hogy a mitológiai utalások önmagukban is tanulmányt érdemelnének. Mindenképpen érdemes elolvasni teljes (jelentős) hosszában, mert tele van szépséges képzetekkel és ízes fordulatokkal. Mitől feminista? Először is, nem csak a főhősünk lány, de az egész mese tele van női karakterekkel, akik változatosak, érdekesek, és a történések fő mozgatórugói. Érdemes kiemelni, mi az a hét "szépség, " amivel Tündér Erzsébet megáldja keresztlányát: "A z első szépséged legyen a leánygyermeki bájosságod, a második szépséged a szemed ragyogása, a harmadik szépséged az arcod tündöklése, a negyedik szépséged a beszéded hatalma, az ötödik szépséged a termeted sudársága, a hatodik a szerelem szépsége, a hetedik a boldogságod szépsége. "
Ahogyan azt a múlt héten megígértem: Íme, a Feminista Magyar Népmesék első felvonása! A táltos kanca és a libapásztorlány Források: "Mesélte Albert András, 1943, Csíkszentdomokos, gyűjötte Belatini Braun Olga. " Ortutay Gy. - Kovács Á. - Dégh L. : Magyar népmesék (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1960), II. kötet, 370. Voight V. : A táltos kanca és a libapásztorlány (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1989) A mese szövegét itt online is elolvashatjátok. A történet: Adott egy darab, szűz anyától született leánygyermek, akit Tündér Erzsébet keresztel meg (lévén, hogy ő küldte a meleg szellőt, amelytől az anya teherbe esett), adván a csecsemőnek hétféle szépséget és hétféle varázserőt, majd felpakolja az anyát a hintójába, és ott hagyja a hirtelen hétévesre növekedett Tündér Juliskát az út szélén. A cserbenhagyásos keresztelő ellenére Juliska vidáman éli világát mint libapásztorlány, gúnárból lett hétlábú táltos kancája társaságában, és időnként kisebb kiruccanásokat tesz a Hajnalcsillagra, ahol ezüst örvényben fürdik (lovastul), hogy még szebb legyen.
Van rá példa más magyar (női) mesemondótól, hogy az anya ármánykodása nem vetít rossz fényt a királyfira tukmált "csúnya" lányra. Megjegyzés Ez a mese átmegy a Bechdel-teszten:) Jövő héten ugyanitt!
Voigt Vilmos: A táltos kanca és a libapásztorlány (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1989) - Híres magyar mesemondók meséi Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1989 Kötés típusa: Varrott keménykötés Oldalszám: 136 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 18 cm ISBN: 963-116-522-1 Megjegyzés: Színes illusztrációkkal. Fülszöveg Azt hihetnénk, hogy a mese csak a gyerekenek szólhat. Pedig nagyapáink még emlékezhetnek arra az időre, amikor a magyar falvakban az őszi, ház körüli munkák alkalmával összegyűlt parasztembereket egy-egy jó beszédű mesélő történeteivel szórakoztatta. Szövődött a mese családi körben, az aprónépség gyönyörűségére is. A századfordulón még a legtöbb faluban akadt egy-egy kivételes tehetségű mesemondó, aki olyan szemléletesen tudta szavakba önteni mondanivalóját, hogy a hallgatóság valóságos mesehősnek érezhette magát. A régi mesélők lassan kihalnak, no meg mikor is adhatnák át tudásukat, művészetüket? Hiszen a falu régi életének keretei is felbomlottak.